Miért jó a cékla?

Nem is gondolnánk, de a cékla egyik legfontosabb vitamin- és ásványianyag-forrásunk, így különösen fontos a téli és a kora tavaszi időszakban. Elsősorban a gyökeréért termelik, de a növény többi része is hasznosítható – pl. a levél nagyon finom salátában vagy gyógyteaként. Télen-nyáron termeszthető, mégis a téli zöldségek egyike, ugyanis a cékla vitaminokban és ásványanyagokban különösen gazdag, amelyekből télen nincs túl sok választék.

A céklát érdemes tápanyagban gazdag talajban termelni, mert a gumók hatékonyan szívják fel az ásványi anyagokat.

A cékla az egyik legrégibb Európai zöldség, évszázadokon keresztül az egyik legfontosabb gyógynövény volt. A libatopfélék családjába tartozó, cukorrépával rokon céklát már a babilóniaiak és a főníciaiak is nagy mennyiségben termesztették, a rómaiak pedig megismertették az európaiakkal is. A népi hagyomány annyira bízott gyógyerejében, hogy a dinasztiaalapító Nagy Károly rendeletben szabályozta kötelező termesztését. A középkori Angliában betegek és idősek eledeléül szolgáltak a cékla könnyen emészthető levelei, felénk pedig mindenekelőtt a fej- és fogfájás enyhítésére szolgált e növény.

Jó tudni, hogy a céklából készült ital segít leküzdeni a náthát és az influenzát.

A céklalével ezenkívül tisztítókúrát is tarthatunk, rendszeres fogyasztásával közérzetünk javulni fog, savtúltermelésből származó gyomorpanaszaink pedig megszűnnek. Mivel fogyasztásával elkerülhető a táplálék és a toxikus anyagok hosszas időzése a gyomorban és a bélcsatornában, csökkenti az ebből eredő különböző betegségek kockázatát. Gátolja a rákos sejtek szaporodását, fokozza a sejtek oxigénellátását és hatásos védelmet nyújt bél- és gyomorrák ellen. Enyhe hashajtó hatása is jótékony lehet.